Nekem is érdekes volt összeszedni, mi mindent csinálok a Kultúrkör háza táján ahhoz, hogy ez működjön. Aztán még biztosan ki is maradt egy s más. Még sokkal többet is ki lehetne hozni belőle, de az vagy több résztvevőt, vagy egy teljes embert igényel. Lássuk.

Az Előző Bejegyzésben rögzített alapelveknek megfelelően tetszőleges pontot magadhoz ragadhatsz.

• Érdekességek posztolása a facebook oldalon. Ezt lehet úgy is, hogy egyszer nekiülsz, egy óra alatt beállítasz 30 időzített linket, és a rendszer majd szépen kirakosgatja őket. Mit gondolsz, hogyan született a sok Peruval kapcsolatos érdekesség posztja az előző kultúrkör előtt?
• Előadó és téma felderítése. Ez kétlépcsős folyamat, viszont eléggé kéz a kézben járnak. Jó témát találni jó előadóval nem is olyan egyszerű, de többnyire egyszerre történik. Ha pedig megvan a téma és hozzá az előadó is, akkor fel kell venni vele a kapcsolatot, bemutatni neki röviden és illedelmesen a Kultúrkört, és ha rábólintott, jöhet a következő fázis.
• Előadó kapcsolattartás. Amikor már megvan, ki lesz az előadó, és nagyjából ismeri a kereteket, meg kell vele beszélni, mikor legyen a kultúrköre. Ez többnyire néhány levélváltást jelent, vagy telefonos / személyes egyeztetést. Ilyenkor beszéljük meg a pontos témát is, valamint, hogy lesz-e szüksége valami speciális eszközre. Egyszóval kulcsfontosságú az előkészületek tekintetében. Természetesen a kultúrkör után valamilyen csatornán keresztül megköszönjük neki a fáradozást.
• Helyszín körüli tennivalók. Kinél legyen, hol legyen a következő Kultúrkör? Ugye, nem is olyan egyértelmű. Kell majd oda valamit vinni? Lesz elég szék / párna? Rágcsálnivaló, innivaló.
• Facebook eseményt elkészíteni, embereket meghívni rá. Ha a keretek már ismertek (téma, előadó, helyszín, időpont), az esemény létrehozásának legnehezebb lépése többnyire a passzoló és frappáns illusztráció felderítése.
• Beszámoló megírása. Ó igen, azok a csodálatos beszámolók. Most kitaláltam amúgy valamit, amivel egy kicsit megkönnyítem a saját dolgomat ez ügyben, de ez akkor is legkevesebb két lépcsős. Egy, meg kell írni, kettő, kicsit később újra kell olvasni, hogy ne maradjon benne túl sok badarság. Plusz, ami a külön szépsége, hogy általában igényel egy-egy ponton egyeztetést az előadóval, hogy tárgyi tévedés lehetőleg ne maradjon benne, valamint a linkek ügyében – ha esetleg az előkészületek során még nem állt volna össze a lista.
• Illusztrációk keresése – készítése a beszámolóhoz. Tudtad, hogy néha azért áll hetekig egy-egy beszámoló  a kultúrkör szerkesztő felületén “vázlat” állapotban, mert még nem volt szerencsém találó illusztrációkkal színesíteni?
• A beszámoló megszerkesztése. Apróságnak tűnik, de azért hidd el, el lehet molyolni vele egy kicsit. Mi legyen az első kisillusztráció, melyik kép legyen oldalt, melyik középen, hol kell lista, kiemelés, link, text alignment, font style, ilyenek.
• A beszámoló kiposztolása a facebook oldalon. Avagy találjon valaki egy plugint, ami ezt automatikusan megteszi…
• Beharangozó hírlevélben is. Ugyan a Kultúrkör facebook oldalát többen lájkolják ebben a pillanatban, mint ahányan a hírlevélre fel vannak iratkozva, mégis vannak olyanok, akik máshogyan nem értesülnének a közelgő eseményekről. Emellett a levelet még mindig hajlamosabbak vagyunk elolvasni, mint egy gyorsan átgörgethető posztot.
• Hírlevelek csak úgy. Aki fel van iratkozva a hírlevélre, az tudja, hogy ott egyébb izgalmas részletekkel is szoktam néha szolgálni. Mire lehet számítani, programajánló, év végi visszatekintő, ilyesmik. De vigyázat, nem floodolni, valódi tartalmat illik levélben közölni!
• Illusztrációk és szerkesztési feladatok a hírlevelek körül. Bizony, ez is egy önálló feladatkör, amin meg tud akadni a folyamat.
• További kultúrkörös események szervezése. Ilyen még nemigen volt, tulajdonképpen a karaktergenerátor pikniket tudnám a témában ajánlani. De lehetne kirándulni, színházba menni, koncertre látogatni, meg lényegében bármit csinálni. Ha valaki győzi szuflával.
• Honlap technikai izélgetése. Ez valójában ritkán jelent tényleges feladatot, de néha akad mégis ez-az. Például most kidolgozhatna valaki egy csinos mobil témát, kereshetne rá plugint, és akkor nem csak funkcionálisan lenne tökéletes a mobil verzió.
• Szponzort a Kultúrkörnek. Ó, igen, a piszkos anyagiak. Ha lesz szopnzor, null-costból low-cost csapattá léphetünk elő. És akkor könnyebben mehetünk nemlakás típusú helyszínre, lehet adni valamit az előadónak, lehet honorálni a szervezésben résztvevők munkáját satöbbi satöbbi.

Akkor most a Szilvi egy hős?
Nem. A Szilvinek van egy hobbija, a Kultúrkör. Más meg gyöngyöt fűz és az sem lebecsülendő. Ám a Kultúrkör jövője nem biztosított, mivel lassacskán a Szilvi sem fog ráérni minderre.

És olyan nagy baj, ha a Kultúrkör megszűnik?
Nem. Ahány előadást a Kultúrkör megél, annyi okunk van a Kultúrkört ünnepelni. De van mindenféle vízióm, és azért titkon mégis remélem, hogy valóra fogjuk váltani őket.

Akkor most Neked is illene valamit csinálnod a Kultúrkörért?
Nem. Nyilván, ahány részfeladat kerül kiszervezésre, nekem annyival több időm marad a többivel foglalkozni. Ha van hozzá kedved, te tényleg csak akkor, ha igazán szívesen vállalnál magadra egy-két teendőt, szállj be Te is! Cserébe örök hírnév jár. Valamint nyitunk egy “staff” oldalt, ahol természetesen Te is szerepelni fogsz.

A feladatok listáját pedig a Másik Bejegyzésben találod.

]]> https://szisziszilvi.lima-city.de/kulturkor/mibol-lesz-a-kulturkor-egy/feed/ 0 https://szisziszilvi.lima-city.de/kulturkor/beszamolo-villany-machu-picchu-cilitol/ https://szisziszilvi.lima-city.de/kulturkor/beszamolo-villany-machu-picchu-cilitol/#comments Thu, 10 Sep 2015 11:57:51 +0000 http://szisziszilvi.lima-city.de/kulturkor/?p=2242 Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →]]> Egy HBM, azaz Három Betűs Multi (ezúttal: IBM) HBP-jén, azaz Három Betűs Programján vett részt az az NKI, azaz Nagyon Kedves Ismerősöm, aki ezt a kis létszámú, de annál izgalmasabb, színesebb, miegyebesebb kultúrkört tartotta. Volt itt minden, machete, propeller, tekercs. Miután mindenki előtálalta, amit hozott, málnát, barackot, áfonyát, kekszet, málnaszörpöt, ki-ki választott babzsákjába fúrta magát, és kezdetét vette a mozi. Lássuk.

Peru lakói ma olyan földet taposnak, amiről annyit tudunk, hogy Machu Picchu, meg El Nino, esetleg pánsíp. Vagyis mindazt, amivel Cili nem találkozott, vagy csak részben és azt sem a küldetésénél fogva. Összefutott helyette egy egészen elképesztő tevékenységet jegyző intézménnyel és azokkal, akik benne a falakat tartják. A nevük WindAid, és valami olyasmit tűztek zászlajukra, hogy legyen mindenütt áram. Nem, ez így nem pontos. Legyen mindenütt fenntartható módon áram. Igen, tényleg arról van szó, hogy az eszköz, vagyis a kisebb háztartásokra tervezett szélturbinák mellé némi tudással is szolgálnak, vagyis nem áll meg az áram, ha épp csak egy csavart kellene meghúzni. És arrafelé ez bizony nagy kincs, mert a lakosság jelentős része, vagyis milliók számára értelmezhetetlen a földelés problémaköre. Meleg van, hűtő nincs. Se villany, se telefon, se semmi, amiről André-Marie Ampère még csak nem is álmodott, ma viszont levegőt is aligha veszünk nélküle. És képzeljétek, ez a sok millió ember olyan nagyra törő álmokat dédelget, hogy például a gyerekek tudnak majd naplemente után is házi feladatot írni.

És akkor ehhez néha kézzel kell tekercselni a tekercset. Tudod, azt, amelyikről a fizika tankönyvben úgy szokott szólni a fáma, hogy van egy 800 menetes tekercsed… Ami manuálisan szerintem még célszerszámmal is derekas feladat. Egyszóval adott ez a lelkes WindAid és adottak a lelkes fogadó emberek is. Na de hogy jön a képbe az IBM? Na úgy, hogy egy zsák pénz előkészítése helyett az IBM összeverbuválja a világ ki tudja hány szegletéből a legtettrekészebb dolgozóit, akik már elegendő három betűs tréninget és szerepkört láttak ahhoz, hogy birtokában legyenek mindazon hasznos soft skilleknek, amik a nonprofit szektorban jellemzően hallomásból sem ismertek, pedig nekik is jó volna. Rendszerint a szervezetek a segítő szándék köré szerveződnek, de minden különösebb üzleti érzék nélkül, és ez előbb-utóbb a munka rovására megy. Ciliék dolga az volt, hogy egy járható fejlődési utat dolgozzanak ki a WindAid számára, amivel növekedni tudnak. Több propellerhez több pénz, több erőforrás kell, ez már csak így megy.

Megismertük a kis csapatot, a nagy csapatot, a szerepeket, a munkamenetet, meg jaj, annyi mindent. Hogy ki miben tud segíteni, milyen ötletekkel bombázták a szervezeteket, egymást, milyen eszközök álltak rendelkezésre, hogyan lehet utólag követni az eseményeket. Hogy milyen technikai akadályokat és lehetőségeket rejt egy nemzetközi team nemzetközisége. Hogy mindenhová kell valaki, aki biztosan ismeri majd a Szükséges Valakit.

Amúgy nagyon kellemesen átbeszélgettük az estét (és félig az éjszakát), volt falra vetítős képes beszámoló is. Esett szó erózióról, ami csak azért van, mert mi emberek valahová máshová gátat emeltünk, szóval most emitt meg fogy miatta a part. Megtudtuk, hogy kik laktak Peru földjén az Inkák előtt, és hogy azokat a leleteket is körbe lehet ám taperolni, a helyi idegenvezető pedig a hangulat érdekében még egy inka sípot is elővesz. Reméljük, az inkák a mocsikáktól tanultak a quenán játszani, vagy a mocsika talajon korabeli quaena is előkerült, mert különben nem lenne szép dolog mocsika romok között turistát bolondítani… Na jó, túl sok kérdést vet ez fel kekec lelkemnek, inkább befogom, tessék, itt van helyette egy kis quena muzsika. (Figyelmesek a szélhasító nyílásra koncentráljanak. Hűdefurafurulya… )

Arra a kérdésre, hogy mit hozna el Cili feltétlenül Peruból, azt a választ adta, hogy a WC-t. Mert ők, mármint a peruiak tudják, hogy a víz nem azért van, hogy elpocsékoljuk, és ezért valami sokkal vízhatékonyabb megoldás az elterjedt azokon a részeken, ahol nem a bokor mögött intézik ebbéli teendőiket. Azt meg a fene se tudja, a mai környezettudatossági dilibe hogy nem fér bele egy rendes, vízbarát WC világméretű elterjesztése.

Végül a “hogy vagy” körök közepette lassan éjfélt értünk. Akkor aztán mind összekaptuk a cókmókunkat, és hivatalosan is véget ért a Villany Machu Picchu Kultúrkör. A Cili-féle házi málnaszörpöt nagyjából bontatlanul mi nyertük meg, de később itthon sajnálatos módon elfogyott. Hadd ragadjam meg ezen a ponton az alkalmat, és igen, itt, nyilvánosan szeretném a Villany Macchu Picchu Kultúrkör előadóját megkérni, hogy a perui áramszolgáltatás kérdése mellett egynémely hazai problémával is bátran és illő proaktivitással foglalkozzék. Akarom mondani: Nagyon szépen köszönjük a (málnaszörpöt és a) kimerítő és izgalmas beszámolót!

Akiknek pedig még mindig nem elég:

• Minden, amit a WindAidről tudni érdemes, vagyis a WindAid saját oldala.
• Az indiánok tiszteletére pedig íme egy aránylag olvasmányos regény, PRC formátumban is: Gasgton Leroux: A Nap felesége (tényleg vannak egészen kellemes részei, és a többi sem tök béna, szóval összességében ajánlom)

Karjalai teremtéstörténet (Előadta: Sőrés Rozka)

A karjalai teremtéstörténet a Finnugor regék és mondák kötetben található (Domokos Péter, Móra Ferenc Könyvkiadó). A legközelebbi könyvtárban biztosan megleled, online pedig a google találati eredményekén egy pdf file-ban egy rövidebb verziót találtam.

Olvassuk el? Jóóóóó! Legyen!

Ebben a pdf-ben áll egy rövidke hasonló történet, de a könyvtárral jobban jársz!

A Majomkirály (Előadta: Gregus László)

Érdemes olvasgatni, van benne sok ármány, furmány, csihi-puhi, egyenest a messzi Kínából.

• http://terebess.hu/keletkultinfo/vu_cseng_en_nyugati_utazas_1.pdf
• http://terebess.hu/keletkultinfo/vu_cseng_en_nyugati_utazas_2.pdf

Fianna története (előadta: Zalka Csenge)

A Muileartach c. történet skót vidékről érkezett. Ebben a könyvben kressétek:

https://archive.org/details/fiansorstoriespo00camp

Istár pokolra száll (előadta: Nagy Enikő)

Istár nővére megijed Istár látogatásától, és el akarja pusztítani. Egyfajta akkád Orpheusz és Eurüdiké történet.

Rákos Sándor fordítása, 52.o. (49 a pdf-ben, 52 a könyvben)

Ganesha születésének és elefent fejének története (előadta: Bumberák Maja)

A Hindu mitológia eme gyöngyszemét egy PDF fájlban angolul olvashatod.

Itt.

Maui elhozza a tüzet (előadta: Varga-Fogarasi Szilvia)

Egy újabb kevéssé írott mitológia, a polinéz mitológia. A történeteket az angolok felbukkanásakor kezdték el lejegyezni, akkor, amikor még valóban mesélték őket. Nagyon gazdag forrásanyag áll rendelkezésre, és nem egyszer ugyanannak a történetnek különböző szigeteken mesélt változatai is említésre kerülnek. Maui is mindenütt másként hozza el a tüzet, a MythOffon az egyik maori változat hangzott el.

Megkezdődött a nyár, úgy bizony. Az alacsony létszámot szerintem nyugodtan írhatjuk a végtelen napsütés számlájára, mert hogy Balázs második kultúrköre egyébiránt élvezetesre sikerült. Hat fő vagy sem, ennyi kérdés talán még sosem volt. Mondhatni marha jól éreztük magunkat…

Etimológiai percek, csak hogy érthető legyen

Magyarországon a tőzsde szót a nyelvújításkor alkották meg a régi “marhakereskedő” jelentésű tőzsér szó tövéből, amely kereskedést jelentett, s ehhez fűzték a “de” (valamilyen helyiséget jelentő) képzőt. A tőzsdét a szeszélyessége miatt nőnemű szóval jelölik több idegen nyelvben: Die Börse, la bourse, la borsa, le bolsa stb. A börze elnevezés eredete vitatott. Egyesek szerint a latin bursa szóból (a francia bourse, a német Börse [jelentése: pénztárca]) származtatják, mások a Bruges-ben élt kereskedő család “van der Burdse” nevű fogadójának nevéből eredeztetik, ahol a kereskedők találkoztak, megint mások az antwerpeni Bersenstraat utcára gondolnak, ahol a kereskedők rendszeresen összejöttek. (forrás)

Na, de a lényeg, hogy megvilágosodtam

Most végre azt hiszem, tényleg tudom, mi az a tőzsde. Mert arról már hallottam, nyilván, hogy hát így meg úgy a részvények, meg minden, és akkor lehet adni és venni, meg ezeknek változik az értékük, és akkor lehet rajta nyerni meg bukni. Meg hogy az aztán a lépcsőfok, ha egy cég tőzsdére vonul, de hogy ÉN hogy jövök a képbe, azt sosem értettem. Hát kérlek szépen, íme, tőzsdéről alapfokon:

• Ezek tényleg az én pénzemből élnek. Már ha veszek részvényt. Ez olyan, mint a téglajegy, csak viszont szeretném látni az árát.
• Magánemberként nem vehetek részvényeket, ezt a brókercégeken keresztül tehetem meg. Akik persze nem is gonoszak, csak egy átlag halandó sosem fogja érteni a működésüket. De manapság ettől még nem kell sírógörcsöt kapni, akad más is a nap alatt, amivel úgy élünk együtt, hogy nem értjük.
• Kiabálós tőzsdehuszárok pedig nincsenek. Voltak, de az Internet korában ez már idejétmúlt dolog.
• Többféle tőzsde van, mármint hogy többféle piac. Van árutőzsde, van devizatőzsde, van opciótőzsde, meg a fene se tudja, na, miféle tőzsdék vannak még. És akkor régiók szerint is van még egy pár. És egy cég tehát nem „A Tőzsdén” van jelen, hanem „ezen a tőzsdén”, meg „azon a tőzsdén”.

Itt pedig eldobtam az agyam

• Biztosítás – csalok, mert én már tudtam, hogy Balázs tőzsdei biztosításokkal foglalkozik, csak most azt is elárulta, hogy azon belül mit ügyködik. Na jó, kedves Cég, nem kell izgulni, titkok nem derültek ki, azt meg sem értenénk.
• Ha mr itt tartunk. Szóval az, hogy lehet kötni biztosítást, mondjuk árfolyamra, az egy dolog. Érthető termék. De hogy a biztosításoknak is van külön tőzsdéjük, az egy kicsit mégis meglepő.
• A dolgoknak azért van mindig, árfolyamuk, mert vannak olyan cégek, akik arra vállalkoztak, hogy ők akkor is adnak és vesznek, ha épp nincs senki, aki tényleg adna és venne. Ez arra jó, hogy akkor is van, ami tükrözi egy tőzsdei termék jelenlegi értékét, ha öt hétig senki sem akar egyetlen részvényt sem adni/venni. Ettől még nyilván nem történik adásvétel ezen árfolyam környezetében, ha senki sem hajlandó ezen a szinten sem adni, sem venni, de azért valami csak látszani fog belőle.
• Balázs cégének is van honlapja. Nem is akármilyen. Szóközökkel együtt kereken 188 karakterből áll. Ez azért van, mert aki az ő cégükkel akarja a kapcsolatot felvenni, az egészen egyszerűen nem a neten keresgél.
• Van olyan tőzsdei elemzés, ami jellegében vetekszik a lottószámokat megjósolni hivatott statisztikai elemzéssel. Nem teljesen tévéújság asztrológiai rovat, de nem is érdemes a teljes vagyonodat alapozni rá.
• Igen, van olyan, a tődzsde szereplőit a szívroham kerülgeti. Itt van például a 2010-es flash crash.
• Magánember ne nagyon tőzsdézgessen, hacsak nem okoz neki külön élvezetet. Az van, tudod, hogy egy olyan világban, amikor a tranzakciók jelentős részét programok indítják, és a legdrágább hely a szerverterem melletti szoba nemtom, északi sarka, mert ott tíz méter helyett csak másfél méter kábelre van szükség, hogy a szervert elérjük… Szóval mégis mire gondoltál?

Egy szó mint száz szónak is egy a minden jó, ha a vége jó:
köszönjük szépen Balázsnak ezt a remek kultúrkört!

A pályaművek három formátumban is letölthetők.

Úgysem fogjátok elhinni, de a Karaktergenerátor pályázat leadási határideje tényleg egészen véletlenül lett éppen Rományi József születési dátuma, vagyis március nyolcadika. De azért mégis örülök neki, a pályamunkák nagyon is méltók a jeles évfordulóhoz.

A beérkezett művek

Már akkor is rózsaszínű fellegek közt röpködtem volna, ha csak egyetlen egy alkotás születik. De tegnap éjfélkor a Kultúrkör történetének legsikeresebb pályázatát hét szerző tollából származó, ha jól számolom, tizenöt művel zárhattam. Óriási taps jár minden lelkes játékosnak! Főként versek érkeztek, valamint mellé még két mese.

Egészen zseniális ötletek születtek. Persze van, aki mögött egyértelműen komolyabb gyakorlat áll, de ahol a vonalvezetés esetleg kevésbé volt stabil, ott a sztori ragadott magával. A beérkezett mesék is bőven megállják a helyüket.

Mi tagadás, most nagy bajban lennék, ha mindenféle helyezést ígértem volna a kiírásban. De szerencsére csak két dolgot kell teljesítenem:

• Készíteni egy elektronikusan elérhető könyvet.
• Tető alá hozni egy felolvasóestet.

Szerintem a művek száma még a felolvashatóság határain belül mozog, és mivel tényleg tetszenek, fel is fogjuk őket olvasni. De azért lesz egy “szívem csücskei” lista, mert különben kinek adjam a tábla csokikat? (Amikről eddig, tudom, szó sem volt, de én így is szeretném megköszönni a résztvevők munkáját.) A felolvasóestet pedig ezennel felolvasó délutánra módosítom, hiszen itt a tavasz, menjünk ki egy parkba, együnk házi sütit, frizbizzünk és hallgassuk meg a pályamunkákat.

Akkor most hogyan tovább?

Akkor most csinálunk egy pikniket valahol. Lehet majd hozni plédet, tesót, pajtikat, kutyát és sütit, meg ilyeneket. Mikor? Kiváló kérdés. Valamikor áprilisban, mert a március errefelé már megtelt. A további részleteket a Kultúrkör hírlevelében és facebook oldalán egészen biztosan meg lehet majd találni.

Ezen felül nem felejtjük el a Karaktergenerátort sem. A beta pályázat sikerén felbuzdulva lesz egy nagyobb volumenű játék is, de egészen biztosan nem a jövő héten. Egyelőre tehát maradjunk annyiban, hogy találkozzunk áprilisban, valahol a pázsiton!

Ünnepélyes dobpergés, díszegyenruhás felvonulás és lélekemelő harsonaszó kíséretében közhírré tétetik: a Karaktergenerátor ezennel megszületett. 265 állat és 353 jelző várja, hogy az 1882 anyakönyvezhető magyar név egyikét elnyerje. Mielőtt azonban a linket közölném, álljon itt egy rövid történeti összefoglaló. Akit csak a játék és a link érdekel, nyugodtan lapozzon a végére.

Az úgy volt…

Szóval egyszer csak a fejembe vettem, hogy márpedig nekem kell egy saját készítésű karaktergenerátor. Hogy miért, az hosszú történet, de érdekes adat, hogy a gondolat megfoganásától számított egyetlen órán belül a szuperbéta excel verzió már készen állt. Csakhogy ez az egész valahogy túl instant élvezetet nyújtott. Meglehetősen gyorsan kiörömködtem magam fölötte, a mosoly jött és ment. Összesen vagy húsz lehetséges kombinációt lehetett előállítani, egyszóval végeredményben nagyjából semmire sem tudtam volna használni. Nos, ezzel a felismeréssel kezdődött minden.

Összedobtam gyorsan egy két mezős google formot, és kiposztoltam a facebookon. Csak úgy ellenőrzésképp rálestem a Responses táblázatra, és el se hittem, de Honfi Juli tényleg a posztolást követő 30 másodpercen belül küldte be az első 10 jelző-állat párost. És aztán posztoltam még egyszer, és még egyszer, és nem is kellett olyan sokszor. Szedernek lehetett igaza, ez az egész Nektek valóban több örömet okozott, mint nekem. Pontosabban ez így nem igaz, egy-egy leleményeteken tényleg jót mulattam, és tényleg fantasztikus érzés volt látni, hogy egy ennyire egyszerű kis aprósággal hány embert hívtam játékba. Ugyan ki tudná elvitatni, hogy a vulkanikus verőköltő bodobács elkövetője igenis élvezetből jegyezte be éppen ezt a rekordot?

Aztán jött a kategorizálás. Jó, hát éreztem én, hogy ez már kisebb gyönyörfaktorral vonul majd a köztudatba, nem is toltam annyira, mégis csak jófejek vagytok, de azért így is sokat segítettetek benne. Amikor ezt a mondatot írom, épp 403 rekordnál tartunk. Az állatok 98 százalékát Szoboszlay Marci méretezte be. A jelzők között is vagy kétszázat Nektek köszönhetek, egyszóval csak szuperlatívuszokban beszélhetek Rólatok!

De ugye nem piszkáltál bele a bejegyzésekbe?

De igen. Cenzúráztam, ez az igazság. Volt egy politikai utalás, még bele is írta, hogy vicces politikai utalás, ezt javítottam. Amíg a Kultúrkör az én markomban senyved, addig nem fogunk politizálni. Emellett kivettem vagy módosítottam egy-két olyan jelzőt vagy állatot, amikről úgy éreztem, hogy esetleg valaki nagyon utálná, ha a submit gombot nyomogatva pont azt dobná ki a generátor. Volt olyan, ami egyszerűen csak túl érzékeny témának találtam ahhoz, hogy egy ilyen felhőtlen játékban benne hagyhatnám. Nem akartam a kategóriákat nagyon bővíteni, de máskülönben művészileg esetleg érdemes lenne egy nem PC generátort is építeni. Csak attól félek, hogy a felkészültségem ehhez nem elegendő, ezért tehát ezeket a kifejezéseket most elimináltam.

Ugyanitt kérlek benneteket, hogy ha bármi olyasmibe ütköztök, ami csípi a szemeteket, azonnal jelezzétek nekem. Senkit sem célom bántani.

Sok a duma, a címben valami pályázatot emlegettél!

Ja, igen, szavamat ne felejtsem. Nyomogassátok a generátort, ahogy és ahányszor csak tetszik. Közben válasszatok magatoknak egy-két (esetleg három karaktert), és alkossatok velük valamit! Értelemszerűen a jelző és az állat legyen nyomatékos. A “lusta kecske”, legyen tényleg lusta és tényleg kecske. Legjobb, ha az állatot sem igen tudnám másikra cserélni. Lehet komoly, lehet játékos, csak a terjedelemre adok megkötést.

Sorbabetű kategória

Ide maximum 3 A4-es oldal terjedelmű, kerek történeteket várok. Formai megkötések: Times New Roman, 12 betűméret, normál sorköz, standard szegélyek, értelmesen bekezdésekre tagolva

Líra Plusz kategória

Ha valaki verselne, az is jó. Terjedelemben arra kell gondolni, hogy ha esetleg felolvasásra kerülne sor, akkor kibírható legyen. Szóval én tényleg imádom a Helység kalapácsát, de most rövidebb munkákat várok.

Líra plusz továbbá minden olyan betűvetéssel született alkotás, amit fel lehet olvasni, de mondjuk nem is egyértelműen vers. Ritmusos szövegek, belső rímek, mit tudom én.

Szinopszis kategória

Ha nem érzed a tintát a véredben, de volna egy jó sztorid elejétől a végéig, csak győzze valaki olvashatóvá / hallgathatóvá tenni, az is jöhet. Formai követelmény: maximum egy A4-es oldal, a hagyományos standard beállításokkal (lásd feljebb).

Falravele / polcravele kategória

Ide mindenféle grafikai alkotás jöhet. Fénykép, alaposan utómunkált kép, 3D grafika, tussal kihúzott kép, falevelek függönyre akasztva, egyszóval bármiféle vizuálisan értékelhető pályamunka ide soroltatik. Formai megkötés mindössze ennyi: szállítható legyen.

A pályázat technikai részletei

• Beküldési határidő: 2015.03.08.
• A pályamunkák e-mailen érkezzenek:
  varga.fogarasi.szilvia méghozzá gmail.com
• Szövegeket külön Word dokumentumként vagy odt fájlként küldjetek.
• Képeket szintén elektronikusan várok. Ha nem elektronikusan készült, fotózd le, scanneld be, a lényeg, hogy ugyanerre az e-mail címre fusson be valami módon. Ha nincs lehetőséged jó képet készíteni róla, inkább dobj egy levelet, és megoldjuk.
• Tehát még egyszer, a karaktergenerátor ezen az oldalon található.

És ha beküldöm?

Akkor március végén rendezünk egy válogatás estet. A legjobbakat felolvassuk, megnézzük, elmondjuk. A szinopszist nem szinopszis formában, hanem kész sztoriként. Valamint az összes anyaggal készülni fog egy elektronikusan elérhető összeállítás is. Helyszínt, időpontot, miegyébet később hirdetek. Vigyázz, mert szigorú leszek! Nálam csak kevesebb helyesírási hibát szabad véteni, és az offline grafikákról se 4 értékelhetetlen pixelben számoljatok be.

Egyszóval amit ajánlani tudok: az örök hírnév és egy nagyszerű este. Valamint bármi más, amint egy szponzor felbukkan…

Zsűriként pedig segítségemre lesz Khalil, az éneklő teve,
aki ezúton üdvözöl benneteket!

Külön kiemelném a következő rekordokat:

• Kefir, mint jelző? Ti tudjátok…
• Tangalunga – nem ő volt az egyetlen, akit a google kereső segítségével volt szerencsém megismerni, köszönöm a fejtágítást. Úgy képzelem, a gepárduc is efféle hibrid lehet.
• Verőköltő bodobács – rémes vagyok, tudom, de én nyolcvankettedjére is vérköltőnek olvasom…
• Kígyó – nos, a méretezése okozott némi fejtörést, de majd ti legfeljebb felülbíráljátok. Ugyanitt máris lehet a seltopuzik méretén elmélkedni.
• A pszichedelikus lajhárral talán csak a bionikus repülőmókus veheti fel a versenyt.
• Bármilyen is legyen az a dinnyeházi, máris szeretem! Viszont aki jajjvörös, esetleg megmekkent, az bizonyosan kellemetlenül érzi magát.
• A tamagocsihal, a pizsamabéka, a guminyúl és a cseresznyemedve szerintem egy klubba járnak bridzselni.
• Az egyik kedvenc jelzőm a “Géza nevű“. Belőle születik majd Lujza, a Géza nevű orángután, meg Imola, a Géza nevű elefánt, és Tamás is, a Géza nevű nyúl.
• A lábasfejű ezek után már igazán semmiség.

És a fenti listán túl négy különdíjat is szeretnék kiosztani a következő állatok bejegyzéséért.

Létező kategóriában

a gólyatöcs, a törpe rinya és a májmétely érdemelnek tapsot.

Kevésbé létező kategóriában pedig

az ingyombingyom tiszteletére álljunk fel egy percre.

Ingyombingyom. Megelőlegeztem neki, hogy mindenféle méretben előfordulhat.

De akkor most hogyan tovább?!

Nagyon egyszerű. Itt ez a jó kis google spreadsheet. No, ezt kell töltögetni, ki-ki gusztusa szerint egészítse a többiek elképzeléseit. Nem tudom megakadályozni, hogy ki is javítsátok mások dolgát, de egyezzünk meg most abban, hogy ezt csak indokolt esetben követitek el.

A lista továbbra is a formon keresztül bővíthető, egy darabig, amíg be van linkelve, meg fog jelenni itt is, de most egy darabig szerintem ezt hagyjuk, úgyhogy itt már nem is mondom meg a linket. Ha valamelyik jelző vagy állatnév hibás, például ekezetek nelkul íródott, vagy van benne egy elírás, akkor ezt az utolsó oszlopban jelezhetitek is.

2014 Október negyedikén tízen voltunk, erre biztosan emlékszem, meg arra, hogy a perec mind egy szálig elfogyott, ami komolyan dicséri a receptet. Meg arra is emlékszem, hogy egy nagy nyitott kérdéssel a fejemben engedtem el az utolsóként távozókat: most már tényleg nem jó, ha nincs hová kattintani? Pontosabban: erről én most mit gondoljak? Mert az igaz, aki a tudását nem tudja “megkattintósítani”, hamar lemarad a többiek mögött. Ez a helyzet. Ki tudja. Talán tényleg nincsen ezzel semmi gond, talán volt is már ilyen. Elterjedtek az órák, és azóta időre oda kel érni mindenhová. A Kultúrkör fészbúkosította magát, és azóta hanyagolom a hírlevelet. Kényelmesebb? Ne hidd. Hatékonyabb, ez minden.

Egy tapasztalt, ámde hagyományos tanerő ezen a délutánon egészen biztosan sokat ingatta volna a fejét. Nem is csoda, a bemutatott eszközök egy jelentős hányada ugyanis gyakorlatilag nem egyéb, mint a kréta virtualizálása. A mind map pedig egyáltalában nem újdonság, én már 2005-ben is használtam ilyet, és igen, megvalósítható papírfecnikkel is, sőt, elég retro, de a céges tréningjeimet kivétel nélkül töltőtollal írt mind map segítségével készítem elő.

És létezik virtuális hirdetőfal is, nem csak facebookon, amire virtuális rajzszeggel például pár szavas hirdetményeink közé médiát is aggathatunk, és ez azért egy hasznos valami. Mert most már ezerféle módon szeretnénk információt tárolni. És befogadni. Mindenki. Szegény fiatalságot meg a kutya nem tanítja meg hatékonyan alkalmazni a technológiát. Ma mindenre csak rámondjuk, hogy hát ez fent van itt meg ott. Pedig… kedves diákok, tessék megbarátkozni a gondolattal: a tudás a nagy éterből nem vándorol a fejetekbe magától, azért a huszonegyedik században is meg kell dolgozni. És kedves tanárok, sajnos ezen a ponton nektek is nagyon fel kell kötni a gatyát. A technológia itt van, és használni kell, mert aki nem használja a számítógépet készség szinten, aki nem tud az információdömpingben hatékonyan tájékozódni, az óriási lemaradásba kerül a munkaerőpiacon. Teljesen mindegy, hogy biológiát vagy történelmet tanítasz, be kell ezt az újfajta megközelítést integrálni valahogyan a napi munkába.

És be lehet, nagyon is be lehet. Egészen ötletes példákat láttunk mindenféle téma feldolgozására. Személyes kedvencem a fakebook, ahol akár történelmi eseményeket is lehet reprodukálni. Vagy irodalmi szereplők közölhetik „legújabb” költeményüket, amit az illetékes múzsa rögtön lájkolhat is. Mekkora menőség már eseményt készíteni egy kémiai reakcióhoz, ahová meg lehet hívni a részt vevő elemeket, akik ilyen módon el is mondhatják, hogy érzik magukat, mit tudnak a „közösbe” vinni, mi az, amit hozzon még valaki, és a többi, és a többi. Ildi egyszer mesélte, hogy egy nagyon lelkes énektanár karaoke partit rendezett a kötelező dalokból. Ez egy elég vagány dolog szerintem.

Mindeközben egy-egy téma honlapos/blogos formájú feldolgozása ma már szinte klasszikusnak számít. De hogyan is fogjunk hozzá? Miért ne vehetne részt a brainstormingban egy online résztvevő is? Miért ne írhatnánk össze az ötleteinket úgy, hogy az egyből fel is kerüljön a közös sticky notes falunkra? Számomra az még egy kicsit futurisztikusnak tűnik, hogy az oktatásba real time is beilleszthetővé váljon mondjuk egy online számonkérési forma, de Ildi esetleg meg tud cáfolni.

Hát szóval így állunk. A műszakin mindig azt mondtam, hogy amíg nem tudok pirosan villogni, addig elég érdekes sem lehetek. De talán egyszerűen csak nem is erről van itt szó. Pirosan villogni ma már mindenki tud. De mégis mit akarok én ott azzal a krétával a kezemben? Ábrahám György tanár úr csinálja jól. Igen, ő az az őszbe hajló, fantasztikus pali a műszakin, ott az aktív tábla előtt.

Linkek:

• Kultúrkörös protopage – avagy minden link, amit Ildi mutatott.
• Margóra először, mert ezt gyerekkorban kell kezdeni: Ez egy könyv
• Az organizált, tabokkal készített jegyzet és a grafikus mind map között egyébként érdekes átmenetet képez a text2mindmap, amellyel az egyik fenti illusztráció nagy része is készült.
• Margóra másodszor: de mi lehet az a szótár?